Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

A Köztemető bejáratában álló Atyaisten-szobor, Maróti Géza alkotása jává váló sírkert felbecsülhetetlen és többé helyre nem állítható károkat szenvedett. Megbontatlan, sértetlen kripta alig található a temetőben. A Rákoskeresztúri Köztemető A múlt század második felében a főváros felgyorsult fejlődése, a lakosság létszámának jelentős megnöve­kedése miatt sürgősen meg kellett nyitni egy új köz­temetőt. A felekezeti temetők helyett létesítendő köz­temetőről az 1868. évi Lili. törvénycikk intézkedett. A Kerepesi temető bővítésére az izraelita temető létesí­tése után nem volt mód, azt 1885-től csak díszteme­tőnek szánták. Az új temető céljára legalkalmasabbnak a Rákoskeresztúr-Pestszentlőrinc irányában fekvő ha­talmas terület látszott, itt szükség esetén a további ter­jeszkedésnek sem volt akadálya. A terület rendezésé­vel, a kiszolgálóépületek tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A Köztemetőt 1886. május 1-jén adták át rendel­tetésének, de a temetkezés csak augusztusban kezdő­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom