Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

f

A Tószegi-Freünd csaiAd sírboltja (Vidor Emil)

szigorú vallási előírások a temető képét is meghatározzák. A sírjelek a feliratokon kívül domborműves jelképeket is hordoznak, ezek az elhunyt nemzetségére, családnevére, foglalkozására, tulajdonságaira utalhatnak, de az emberábrázolást - a bálványimádást kerülendő - tiltja a vallás. Ennek ellenére a XIX. század közepétől megjelentek a szobrok és a keresztény temetőkből átvett egyéb síremlékformák. A sírok elhelyezését a közösség belső hierarchiája határozta meg, legelöl, külön parcellába a papi családok tagjai, egyházi elöljárók kerültek. A századfordulótól a temetőn belül hasonló elhelyezést kaphattak a gazdasági életben irányító szerepet betöltő pénzarisztokrácia és az emancipációt követően országos közéleti rangra emelkedő politikusok is. A Salgótarjáni úti temetőben és szabad területének rohamos csökkenése miatt 1891-ben Rákoskeresztúron megnyitott Kozma utcai temetőben nagy számban temettek el olyan személyiségeket, akiknek fontos volt földi pályafutásuknak megfelelő értékű és méretű síremléket állítani.

A Salgótarjáni úti temető bejárati kapuját és a mögötte álló szertartástermet 1908-ban tervezte Lajta Béla, a XX. századi temetőművészet meghatározó egyénisége. A kapuépítmény, benne a gondnoki lakással, középkori várkastély bástyájára emlékeztet, a szertartásterem - amelynek jelenleg csak körítő falai állnak32