Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

A KOSSUTH-MAUZÓLEUM KÖZELÉBE TELEPÍTETT 48-AS HONVÉDSÍROK

(31/2-es parcella)

rehabilitált Rajk László és társai földi maradványainak újratemetésére. A gyászszertartási ceremónia egyúttal néma tüntetés volt a rendszer ellen. A búcsúbeszédet Nagy Imre, a nem egészen két évvel később kivégzett miniszterelnök mondta.

1968-ban társadalmi kezdeményezésre (a Hazafias Népfront égisze alatt) megalakult a Nemzeti Panteon Bizottság, amely feladatának tekintette, hogy a felszámolások után megmaradtak közül védelemben részesítse a kulturális és politikai életben, a nemzet történetében jeles szerepet játszó személyek sírjait, valamint a művészi értéket képviselő emlékműveket. A közel ötezer nevet tartalmazó névsort a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból összeállított bizottság átvizsgálta, és körülbelül felére szűkítette. A felmérés azt is megmutatta, hogy a temetőben található művészi értékek sokasága és felbecsülhetetlen értéke miatt a Kerepesi temető Magyarország legnagyobb szabadtéri szobormúzeuma.

A Nemzeti Panteon Bizottság 1968-1975 között működött. Különféle csoportjainak több tucatnyi tagja között volt Dr. Éliás Lajos közgazdász, a bizottság titkára, dr. Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója, a későbbi miniszterelnök, Csontos László, a munkát anyagilag támogató VITCIK1 mun15