Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

AZ ÁRKÁD HÁTSÓ OLDALA (AZ ÍVES TÓTH-SÍREMLÉKET FRITZ OSZKÁR ÉPÍTÉSZ ÉS BETLEN GYÜLA SZOBRÁSZ KÉSZÍTETTE)

renc, majd az 1900-as évek elején Kossuth Lajos mauzóleuma. Az árkádos kripták továbbépítésére valószínűleg az első világháború miatt nem kerülhetett sor.

A főváros a dísztemetőről szóló határozat szellemében jelölte ki a 34-es, úgynevezett művész- (tudós-) parcellát. 1929 után itt kaptak végleges nyughelyét azok a neves személyiségek, akiknek sírja a rendezendő területen volt, többek között: Bajza József, Csiky Gergely, Laborfaloy Róza, Puskás Tivadar, Reviczky Gyula, Ybl Miklós.

Idővel a szolgáltatások ára jelentősen növekedett, a temető megközelítése a városfejlődés következtében egyszerűbbé vált. Megnyílt a Rákoskeresztúri köztemető is, így a Kerepesi temető a módosabb rétegek temetkezési helye lett. Végül kialakult Európa egyik leggazdagabb, legszebb temetője a művészi síremlékek sokaságával.

A Kerepesi temető történetének első szakasza a második világháború befejezésével ért véget. A temető a legnagyobb harcok között teljesítette szomorú feladatát, több ezer háborús áldozatot temettek el itt.

Az ostrom nem kerülte el a temetőt sem. A közlekedési csomópontok elleni légitámadások során a célt tévesztett bombák sokasága hullott a két pályaudvar között elhelyezkedő temetőre. A károkat betetézte a

13