Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A TÉR MAI KÉPE menekült a lakosság egy része. Egy évtizeddel később - amikor 1849 májusában a honvédseregek megkezdték Buda várának ostromát - Hentzi tábornok a Várhegyről lövette, és részben tűzbe borította a várost. Az égő városból elmenekülők- nek ismét a liget nyújtott védelmet. A szabadságharc leverése után csökkent a liget rendezésére fordított figyelem, de a munka nem állt meg. A város rendezésére 1871-ben terv- pályázatot írtak ki, és a Közmunkatanács 1872. júniusi ülésén rögzítette, hogy a „Városligetnek a modern parkmúvészet színvonalán álló nyilvános mulatóhellyé leendő átalakítása tervével ... a város általános szabályozásától függetlenül kíván foglalkozni”. Közben a liget lassacskán szépült, ahogy Arany János 1877 szeptemberében írt, Ének a pesti ligetről című verséből kitűnik: „Van nádas itt, van bucka, posvány, - / S talán azért is szeretem, / Hogy amint csinosul, kimosdván: / Húsz éve már, hogy követem. // Mert nem varázsütésre épült ...” Bár az első vendéglő már 1795-ben fogadta a vendégeket, csak az 1840-es években vált közkedvelt kirándulóhellyé a Városliget, ahová szórakozni nem csak az egyszerű pesti polgárok jár7
