Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

nult, két évig római ösztöndíjas volt. Köztéri szobra a Hajdúk emlékköve, a részben elpusztult Klebelsberg-emlékmű Budapesten. Számos emlékműve áll vidéki városokban. A Memzeti Galéria több alkotását őrzi.

Havel Lipót építőmester (Budapest, 1847-Buda- pest, 1933). Pályáját kőművesként kezdte, 1886- ban szerzett építőmesteri képesítést. 1870-ben alapított cége az egyik legerősebb építőipari vállalkozás volt (1949-ben szűnt meg), melyet fia is folytatott. Az államosításig 5461 épületet, ebből Budapesten 4765-öt valósított meg, köztük az ELTE Szerb utcai épületét, a volt Kúria (ma Méprajzi Múzeum) épületét a Kossuth Lajos téren, a Corvin Filmszínházat (ma Corvin Budapest Filmpalota), a Műegyetem épületeit, a Szabadság téri modern irodaházat.

Herczoq Fülöp építész (Bécs, 1860-Budapest, 1925) Bécsben végezte a műegyetemet, az 1890-es években Pesten telepedett le, és 1896- ban felvette a magyar állampolgárságot. 1893- tól Schickedanz Albert társaként dolgozott.

Holló Barnabás szobrász (Alsóhangony, 1865- Budapest, 1917). Budapesten tanult. Ismert műve a Wesselényi-emléktábla a budapesti ferences templom falán, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának emlékműve az Akadémia falán, Erzsébet királyné koszorút helyez Deák Ferenc ravatalára című domborműve az Akadémia előcsarnokában. Több szobrát őrzi a Nemzeti Galéria, számos emlékszobra áll vidéki városainkban.

Kertész K. Róbert építész (Budapest, 1876-Bu- dapest, 1951). A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd az ókori építészeti tanszéken lett tanársegéd. 1922-34 között a kultuszminisztérium művészeti ügyosztályát vezette, folytatta a már megkezdett népiskolai programot. Keleti utazásáról Ceylon építészete címen írt tanulmányt. Ő tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot (ma Szent István Egyetem).

53