Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Egy másik tervváltozat

latot készített, egy részük a középkor formavilágát idézi. Az első terveken a szobrok íves záródású fülkékben állnak, az architektúra a román, egy későbbi tervvázlat viszont a gótikus stílusra emlékeztet. Nyilván egyik történelmi stílusban fogant építményt sem sikerült összhangba hoznia a későbbi korok jellegzetes öltözékében ábrázolt királyok szobraival, az oszlopcsarnokot tehát az építés időszakát (és egyben a történelmi korok akkori végpontját) tükröző stílusban kellett kialakítani. így formálódott - a részletek módosításával és finomításával - az oszlopcsarnokok mai megjelenését mutató változat. Valamennyi említett terv az oszlopcsarnokok gyújtópontjába, magas talpazatra a honfoglaló vezérek szobrait és föléjük emelkedő oszlopon egy angyal alakját helyezte. Egyetlen változatnál jelenik meg más elképzelés: a vezérek szobrai fölé emelkedő magas talpazaton Hungáriát jelképező alak nagyméretű szobra áll, bal kezével magasra emeli a koronát. (Ez a változat emlékeztet az 1850-ben létesített müncheni Bavaria-szoborra, mely 30 méter magas, mögötte áll a Leo von Klenze tervezte Dicsőség Csarnoka, eredetileg 84, a második világháborút követő helyreállítás óta csak 54 nevezetes embert megörökítő szoborral.)

Az emlékmű a bizottság által 1894 decemberében elfogadott megoldáshoz képest - az alapkon21