Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

seken két-két szfinx díszítette, melyeket Langer Ignác mintázott. A korabeli sajtó szerint „bár ideiglenesnek készült, a kőépítkezésnek csalódásig hűen sikerült utánzata” volt, a kiállítás bezárása után azonban lebontották.

Ugyancsak a millenniumi készülődés idején, 1894-ben festette meg Feszty Árpád festőművész kilenc művésztársa közreműködésével a Magyarok bejövetele körképet. Bemutatásához 32 évre 633 négyszögöl területet bérelt a várostól a mai Szépművészeti Múzeum helyén. A millenniumi hangulatban gyorsan népszerűvé lett a festmény, de ellenszenves volt a gáztartályhoz hasonló megjelenésű, jellegtelen épület. A Szépművészeti Múzeum építésének előfeltételeként az állam megváltotta, és 1899 novemberében lebontatta. A körkép a mai Vidám Park helyén felállított faszerkezetű épületbe került (ma Opusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban látható).

Amikor a Millenniumi emlékmű építészeti része és a Szépművészeti Múzeum elkészült, körülöttük még zöld növényzet volt, egészen az Aréna (ma Dózsa György) út vonaláig, csak az Andrássy út szélességében vágták ki a fákat, bokrokat. Árpád szobra előtt és a két múzeumépület sarkainál szökőkút működött. A közúti forgalom az emA tér 1928-ban, képeslap

11