Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

Az 5. számú épület a sorban utolsóként készült el, 1912-ben, Lajta Béla tervei szerint. Sajnálatos módon a legutóbbi időkben is veszített értékeiből az üzletátalakí­tások során ez az első világháború előtti premodern építészet reprezentánsaként védett épület. Az épület ornamentikáját, a Rózsavölgyi zeneműbolt elpusztult berendezését az akkor Lajtánál dolgozó Kozma Lajos tervezte, aki kulcsszerepet játszott a Wiener Werkstätte művészi módszereinek magyarországi elterjesztésében. A népművészeti motívumok geometrikus stilizálása eredményeképpen a népművészettől már teljesen füg­getlen, Josef Hoffmann formavilágához hasonló díszíté­si rendszer jött létre. A homlokzat jellegét Adolf Loos ezzel majdnem egy időben épült bécsi, Michaeler Platz-i, az osztrák fővárosban forradalmian újnak számító házá­hoz szokták hasonlítani. Tény, hogy Lajta, aki igen sokat utazott, Angliában és Németországban időzött hossza­sabban, és mielőtt itthon Lechner tanítványául, majd munkatársául szegődött, és alapos népi építészeti tanul­mányokat folytatott, közvetlen kapcsolatban állt Adolf Loosszal is. Az épületen igen szembetűnő az eddig kizárólagos vertikalitás helyetti horizontális hangsúly, a teljesen dísztelen felületek és a dekoráció sűrítésével kiemelt elemek egyensúlya. A Szervita térről a Bécsi utca felé továbbhaladva ér­demes megállni a Kristóf tér 6. előtt. A Körössy Albert és Kiss Géza tervezte lakó- és üzletház (1910) a puritán, geometrikus díszítés és az ősmagyar alakokat ábrázoló reliefek képviselte romantikus felfogás nagyon sajátos elegye. Az Erzsébet tér nyugati és északi oldalán találha­tó Rainer Károly néhány további, ezúttal nem klasszici- záló, hanem inkább biedermeierbe hajlóan díszített épü­lete (Erzsébet tér 3. és 5., Harmincad utca 6., József Attila utca 18.), közülük Nagy-Britannia nagykövetségé­nek földszinti nagy csarnoka (az egykori Hazai Bank rt. pénztárterme) érdemes megtekintésre. A József Attila utcán át jutunk a Roosevelt térre. Mindjárt a sarkon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egykori székháza (Quittner Zsimond és Alpár Ignác 1906-1907), melyet az elmúlt évben állítottak helyre eredeti formájában, visszaállítva nemcsak a háborúban elpusztult sarokkupolát, de a háború után levakart cí­mert, koronát, sőt az angyaloknak az ötvenes évek pedantériájával lekapart szárnyait is. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom