Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
Az 5. számú épület a sorban utolsóként készült el, 1912-ben, Lajta Béla tervei szerint. Sajnálatos módon a legutóbbi időkben is veszített értékeiből az üzletátalakítások során ez az első világháború előtti premodern építészet reprezentánsaként védett épület. Az épület ornamentikáját, a Rózsavölgyi zeneműbolt elpusztult berendezését az akkor Lajtánál dolgozó Kozma Lajos tervezte, aki kulcsszerepet játszott a Wiener Werkstätte művészi módszereinek magyarországi elterjesztésében. A népművészeti motívumok geometrikus stilizálása eredményeképpen a népművészettől már teljesen független, Josef Hoffmann formavilágához hasonló díszítési rendszer jött létre. A homlokzat jellegét Adolf Loos ezzel majdnem egy időben épült bécsi, Michaeler Platz-i, az osztrák fővárosban forradalmian újnak számító házához szokták hasonlítani. Tény, hogy Lajta, aki igen sokat utazott, Angliában és Németországban időzött hosszasabban, és mielőtt itthon Lechner tanítványául, majd munkatársául szegődött, és alapos népi építészeti tanulmányokat folytatott, közvetlen kapcsolatban állt Adolf Loosszal is. Az épületen igen szembetűnő az eddig kizárólagos vertikalitás helyetti horizontális hangsúly, a teljesen dísztelen felületek és a dekoráció sűrítésével kiemelt elemek egyensúlya. A Szervita térről a Bécsi utca felé továbbhaladva érdemes megállni a Kristóf tér 6. előtt. A Körössy Albert és Kiss Géza tervezte lakó- és üzletház (1910) a puritán, geometrikus díszítés és az ősmagyar alakokat ábrázoló reliefek képviselte romantikus felfogás nagyon sajátos elegye. Az Erzsébet tér nyugati és északi oldalán található Rainer Károly néhány további, ezúttal nem klasszici- záló, hanem inkább biedermeierbe hajlóan díszített épülete (Erzsébet tér 3. és 5., Harmincad utca 6., József Attila utca 18.), közülük Nagy-Britannia nagykövetségének földszinti nagy csarnoka (az egykori Hazai Bank rt. pénztárterme) érdemes megtekintésre. A József Attila utcán át jutunk a Roosevelt térre. Mindjárt a sarkon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egykori székháza (Quittner Zsimond és Alpár Ignác 1906-1907), melyet az elmúlt évben állítottak helyre eredeti formájában, visszaállítva nemcsak a háborúban elpusztult sarokkupolát, de a háború után levakart címert, koronát, sőt az angyaloknak az ötvenes évek pedantériájával lekapart szárnyait is. 22
