Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

lakóházépítkezésnél a nemzeti tradicionalizmust állították szembe. E stílusváltás hatása kimutatható a német befolyás alatt álló országokban is. Hasonló irányú változás ment végbe a Szovjetunióban, de az az ottani villaépítészetet - minthogy nem létezett - nem befolyásolta. Magyarországon előszeretettel nevezték népies irányzatnak az új tendenciát, bár nem volt több köze a magyar népi építészethez, mint a német Heimatstyl- hoz. Nagyméretű és elegáns kétlakásos villát épített

Lukóy-uilla II., Battai út 12/A

ennek az irányzatnak a hatása alatt 1939-40-ben Mis- kolczy László a Darányi Ignác (ma Hankóczy Jenő) utca 17-19. szám alatt, s 1938-40-ben a már említett Rimanóczy Gyula a Battai út 12/A szám alatt. Virágh Pált, aki 1930-31-ben Stuttgartban volt ösztöndíjas, ez a hatás közvetlenebbül és mélyebben érte, egész építészeti munkásságának meghatározója lett. Lepke utca 3. számú háza a befelé fordulás építészeti megnyilvánulása. Rácz György 1941-42-ben épült Áfonya utca 10. szám alatti villája is igazodott az új tendenciához, de tömegkompozícióján erősebben érződik a korábbi évek villaépítészetének hatása.

A korábban említett Gellért-hegyi Bayer-villa mögött, a telek folytatásában, már a Pipacs utca 3. szám alatt épült 1937-38-ban feltehetőleg Bayer Dezső lánya, Bayer-Krucsay Ebba és férje, dr. Imre József szá60