Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A zsúfolt városközponttól kissé távol, az újonnan szabályozott fás negyedek árnyas útjai mentén, kisebb- nagyobb kertekben szabadon álló egyemeletes házak jelentek meg a XIX. század folyamán Európa minden nagyobb városában. A tehetősebb polgárok - az igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő épülettípust kialakítva - fokozatosan áttelepedtek a lazábban beépített övezetekbe. A polgári villa önálló műfajként két különböző épülettípus ötvöződéséből jött létre. A klasszikus (római) villa, amelynek közeli rokona, leszármazottja az Itáliában kifejlődött és kedveltté vált reneszánsz villa, a városlakók vidéki tartózkodási helye volt. Ideiglenes hajlékul szolgált ugyan, de elsősorban nem nyaraló volt, hanem a körülötte elterülő gazdaság központja. A városon kívül, a megművelt vidéken feküdt; a körülötte elterülő szabad térség hatalmas kiterjedésű, végeláthatatlan. A reneszánsz villákat a későbbi főúri kastélyoktól elsősorban méretük különböztette meg. A villák szerényebb udvartartás, kisebb személyzet részére épültek, sokkal kisebb alapterületen, kevesebb helyiséggel. A XVI. századi Itáliában elterjedt és kifinomult épülettípus, a történeti fejlődés eltérő volta miatt, északabbra ismeretlen. Az Alpokon túl a polgárság még jó ideig nem merészkedett a városfalakon kívülre. A nemesség vidéki birtokán szerény hajlékban lakott, fényűzés nélkül. Csak az arisztokráciának volt módja kastélyokat és palotákat építtetni. A nagyobb birtoktesteken állt egy-egy kastélyuk, a közeli városban és esetleg a fővárosban - a fővárosokban az udvar közelében egy-egy palotájuk. Amikor a XVIII-X1X. század fordulóján a szentimen- talizmus „felfedezte” a természetet, a polgárság is ráébredt, hogy a városfalakon túl is lehetséges az élet. Alapélmény lett az elvágyódás a mindennapi élet nyüzsgéséből a csendbe, a magányba, a társaságból a magánszférába. Aki csak tehette, igyekezett legalább az év egy részében a városból a természet közelébe kerülni. Divatba jött a nyaralás, megjelentek és kedveltté váltak a nyaraló- és fürdőhelyek. A polgárok az üzleti élet fo5
