Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
épületek Buda kedvelt zöldterületein. A háborút követő évtized a magyar építészet rossz emlékű időszaka volt. Az országban uralkodó konzervatív szellem és kultúrpolitika határozta meg a jómódú építtetők igényeit is. Az európai változásoktól teljesen elszakadó wálderi neobarokk nemcsak a hivatalos építkezésekre, hanem a gazdag magánépítkezők házaira is rányomta bélyegét. A korszak magyar építészetének névadója, Wälder Gyula Himfy utca 9. szám alatti neobarokk villájáról alig lehet elhinni, hogy egyidős Le Corbusier Villa Savoye- ával. De nemcsak Wälder épített késő historikus stílusban, hanem például a korábban igen csak korszerű, kiváló Málnai Béla is képes volt a Szarvas Gábor utca 18. szám alatti egykori Sebő-villát a versailles-i Kis Trianon palota kicsinyített másaként felépíteni. A századforduló az egyén kultuszának kora volt a művészetben, a lakóház-építészetben is a speciális egyéni igények kielégítése volt a kitűzött cél. A háború következtében az egyén háttérbe szorult a közösség mögött, és a háborút követő évtizedet is a szociális érzékenység jellemezte Európa-szerte. (Magyarország szinte kivételnek tekinthető, mert a Tanácsköztársaság okozta sokk a lakosság nagy részének szemében lejáratta a közösségi eszméket.) A weimari Németországban, Hollandiában, Ausztriában a kisemberek lakás- problémáinak megoldására tett kísérletek jelezték az új építészet kialakulásának útját. A munkások számára épült bécsi városi házak, mint a közismert Karl-Marx- Hof, a német Siedlungok (lakótelepek), mint a dessau- törteni Bauhaus-telep, a Frankfurt-Römerstadt, mind a modern építészet jelentős alkotásai voltak. Természetesen nem villákat építettek a kisemberek részére, de voltak olyan kísérletek, amelyek nem nagy bérházakban, hanem kis családi házakban keresték a megoldást. Anélkül, hogy jobban elmélyednénk a kérdésben, talán elég a legismertebb példát, a stuttgarti Weissenhof-Siedlungot említeni, amely a Deutsche Werkbund szervezésében épült 1927-ben, és ahol többek között a német Peter Behrens, Walter Gropius, az osztrák Josef Frank, a francia Le Corbusier, a holland J. J. R Oud és Mart Stam tervei szerint épültek szerény 39
