Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
bával. A hátsó front nem igazodott a reneszánsz szabályokhoz: a belső főtengely nem folytatódott a szalon mögött, az oldalhomlokzatra nyíló ebédlő mélyen benyúlt a szalon mögé, és a fennmaradó térben a lépcsőház kapott helyet. Az épület külseje hangsúlyozottan aszimmetrikus, a homlokzat jobb oldalán zárt erkéllyel, fölötte a nürnbergi Pellerhausra utaló gazdag plaszti- kájú oromzattal. A Weninger-villa tervezésekor még kezdő Petschacher tervezői gyakorlatlanságáról árulkodik a szigorú alaprajz és a festőileg szerkesztett homlokzat közötti ellentmondás. A homlokzati hangsúlyok nem igazodtak a mögöttük lévő terek jelentőségéhez. A kívülről zárt erkéllyel és oromzattal kiemelt jobb oldalon mindkét szinten jelentéktelen kis szobák voltak, két-két nagyobb szoba - a földszinten szalon és ebédlő - által közrefogva. Mindez nem változtatott azon, hogy a Weninger-villa az Andrássy út talán legharmoniku- sabb villája volt, a nyerstégla és a faragott kő, valamint a vakolt felületek jól egészítették ki egymást, s az eredetileg zöld tetőcserepek az épület festői hatását szinte megkoronázták. Szily Kálmán műegyetemi tanár villájában (Andrássy út 106., Hauszmann Alajos, 1876 - elpusztult) a földszinten szalon, ebédlő, úri dolgozószoba, az emeleten háló-, gyermek- és vendégszoba, tehát mindössze hat szoba volt. Hasonló méretű és beosztású volt a szomszédban Hieronymi Károly későbbi belügyminiszter - az építkezés idején államvasúti mérnök-villája is (Andrássy út 108. Petschacher, 1876 - elpusztult). Budapesten a hetvenes években a jobb módú polgárság igényei még közel álltak a kispolgári szinthez. Nem építtettek nagy tereket, a szobák között nem volt lényeges méretkülönbség, még az emeleti szobák sem tértek el a földszintiektől. (Feltehető, hogy kiképzésben igen, de mivel az eredeti tervek elpusztultak, enteriőrfotók vagy -rajzok hiányában ezekről bizonyosat nem állíthatunk.) Száz-százhúsz év távlatából könnyen kimondhatjuk, hogy azért voltak kicsik az Andrássy úti telkek, mert a jelek szerint a jómódú polgárság igényei közel álltak a kispolgári szinthez. Hevesi Lajos, a később a Wiener 16
