Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
be az építészekkel. Ők ugyanis - magasabb iskolázottságuk révén - anélkül emelkedtek túl a hagyományos céhtagságon, hogy annak kereteit és hagyományait megszüntették volna. Pollack Mihály (1773-1855) a bécsi akadémián és Milánóban állami építészként működő féltestvérénél tanult, Hild József pedig (1789-1867) ugyancsak Bécs- ben és Itáliában egészítette ki céhkereten belül folytatott szabályos menetű képzését. De képviselve volt a bizottságban a választott polgárság egy-egy tagja is, továbbá a városi mérnök és a város néhány meghívott vezetője. Mindenki tiszteletdíj nélkül látta el feladatát, ezzel sikerült kiküszöbölni az anyagi érdek zavaró hatását. Termé- szetesen így is adódtak vitás kérdések, hosszan elhúzódó döntések, de általában jól és eredményesen működött ez a szervezet, ami annál is inkább fontos volt, mert az építés üteme egyre gyorsult. Eltekintve a város működtetéséhez szükséges műszaki feladatoktól (útkarbantartás, világítás), a legtöbb építési kérelem lakóházakra vonatkozott, amelyek mind a régi városközpontban, mind az újonnan nyitott utcákban az egységesnek kívánt építészeti arculatot képviselték. Az előírások megkövetelték az egyenlő magasságban futó párkányokat, az egy síkban tartott homlokzatokat, és még több más, az épület esztétikai értékeire vonatkozó kívánalmat támasztottak az építőkkel szemben. Templomépítés Mivel a 18. században már több katolikus templom állt Pesten, nem meglepő, ha korszakunk első egyházi építkezése a ma is álló Deák téri evangélikus templom. Ezt a nemesen egyszerű épületet 1799-ben kezdik építeni Krauss János építőmester tervei szerint, de pénz hiányában a kivitel akadozik. A mester elhunyta után utóda Pollack Mihály lett. A teremtemplomot 1805-re felépítették, a belső kialakítás 1808-ban fejeződött be. A fehér és arany színben tartott, ünnepélyes hangulatú terem karzat- és apszismentes alakításával új megoldás az evangélikus templomépítésben. (Az eredeti dongaboltozat helyett ma kazettás mennyezet látható, a férőhelyek bővítésére pedig karzatokat építettek. A főhomlokzat szintén megváltozott azóta. A dór pillérrenddel alkotott 8
