Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

A Lüdoviceüm Vasqcjez metszetén

it minden lehető alkalommal igénybe vette. Az emeleti díszterem a 48-as országgyűlésnek adott otthont, a földszinti, tágas bejárati csarnok különféle alkalmi kiállításoknak. Erősen él a társadalomban az a legenda, meiy szerint Petőfi a múzeum lépcsőjéről olvasta fel először a Nemzeti dalt. Annyi kétségtelenül igaz, hogy az épület a 48-as forradalom egyik fő színhelye volt. Azóta is több fontos és reprezentatív épületnél, magas művészi rangú alkotásnál: a hazai kultúra és az emelkedett nemzettudat egységét úgy testesíti meg, ahogyan semmilyen más épületünk sem.

Kulturális intézménynek tekinthető a Ludoviceum épülete is, az első magyar tisztképző főiskola otthona. Érthető, hogy ennek megvalósítása is hosszú harc eredménye volt, hiszen a mindinkább öntudatára ébredő magyar nemzet és a bécsi udvar álltak itt szemben egymással. Az Üllői út végén álló Ludovika Akadémia épülete aránylag rövid idő alatt, 1829-36 között készült el, Pollack terve szerint. Mai alakja Kauser József 1880. évi átalakításának, illetve díszítésének elemeit mutatja. Belsejében csupán a bejárati csarnokkal induló lépcső, valamint a kápolna mutat gondosabb belsőépítészeti kiképzést. Ezekhez csatlakozik az emeleti díszterem: mindezek nagyjából ma is előttünk állnak. Meg kell említenünk azt a küzdelmet, amit az építész itt és a

24