Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

huzamosan elhelyezkedő, téglalap alakú teret találunk, amelyet szabadon álló oszlopok bontanak egy nagyobb középső és két kisebb szélső szakaszra. A középső szakasz tengelye folytatódik egy oszlopokkal körbevett kerek részben, amelyet lapos kupola fed le, a sarkokon kisebb, de nagy gonddal kialakított, levegős mellékterek csatlakoznak hozzá. Innen jutunk a nagy főlépcsőhöz, amelyet a század második felében alakítottak ki. A lép­csőházat Lotz Károly és Than Mór felfogásukban és művészi eszközeikben egyaránt a historizmust képviselő festményei díszítik, tematikájuk azonban ugyanazt a büszke nemzeti öntudatot hirdeti, mint az egész épület. A főlépcső az emelet első helyiségébe vezet, a kör alakú, lapos kupolával fedett, úgynevezett Pantheon- terembe, melynek ünnepélyes hangulata a dísztermet készíti elő. Méreteit az átlós tengelyben elhelyezett, két- két oszloppal gazdagított fülkék bővítik. Ezeken az oszlo­pokon nyugszik a gazdagon tagolt párkány, amelynek jelenlegi díszítése (megyék és városok színes címerei) nem az építés korából származik. A felső világítású teremből lépünk a főhomlokzat oszlopcsarnoka mögött húzódó, fekvő tégla alakú díszterembe. A terem két hosszú oldalfalát magas talapzaton emelkedő korintho- szi falpillérek tagolják. Két keskeny végén pódiumszerű emelvény - rajtuk négy-négy korinthoszi oszlop - osztja a teret. A rekeszes gerendázatú mennyezet három tégla­lap alakú, üvegezett nyílásán át szűrt fényt kap a különö­sen ünnepélyes hangulatú terem. A tágas lépcsőházzal befejezett bejárati tengely két egyenlő részre bontja az épületet, amelynek szárnyai egy-egy azonos méretű belső udvart ölelnek körül. Az épület mindegyik szintjén folyosó fut körül az udvar felőli oldalakon, nagy ablakai jó megvilágítást biztosíta­nak a belső termeknek. A múzeum finomabb részleteit - a márványpadlózat mintáitól az ajtókilincsekig -, csakúgy, mint a tárlókat és más bútorokat, szintén maga Pollack tervezte. E részletek tükrözik azt a nagy gondot és figyelmet, amellyel legnagyobb munkáját végezte. Vajon hogyan fogadta elkészültekor a közönség? Nyilván megoszlottak a vélemények, mint minden nagy­szabású épület esetében. De más is történt. Mire a múzeum elkészült, a legműveltebb emberek már nem az ókori klasszikát, hanem a gótikát tekintették minta­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom