Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
Középületek Az egyre növekedő város öntudata, de kormányzósági és kulturális feladatai is sürgették a középületek mielőbbi megvalósítását. Elsőként a Német Színház épült fel a mai Vörösmarty tér 1. számú ház helyén. Eredetileg Hild János készített hozzá tervet a csatlakozó Vigadóval egyetemben, de ez különböző okok miatt nem valósult meg. 1806-ban a nádor Johann von Aman udvari építészt bízta meg a kettős épület tervének elkészítésével. Csakhamar megindult az alapozás, de pénz hiányában lemondtak a Vigadó épületének kivitelezéséről, és az erőket igyekeztek a színház munkálataira összpontosítani. Az építést kezdettől fogva Pollack Mihály irányította, mert Aman - valószínűleg bécsi elfoglaltsága miatt - nem vállalhatta a kivitelezés vezetését. A két építész kapcsolata nem volt harmonikus, és a hiányos tervanyag miatt ma már nehezen állapítható meg, kinek mennyi része volt az egész munkában. A Német Színház zárt, zömök épület volt. Az árkádos felhajtón kívül a homlokzatot két-két oldalsó fülkéjében elhelyezett múzsaszobrok díszítették. 1812-ben lezajlott fényes megnyitója ellenére - Beethoven István király nyitánya hangzott fel az ünnepen - csakhamar erős kritikával illették, kifogásolták kedvezőtlen akusztikáját, az erős légvonatot, az esztétikai fogyatékosságokról nem is szólva. Mindezt feltehetően Aman távolléte és az eredeti tervhez való merev ragaszkodás okozhatta, hiszen ő egyébként jelentős építész volt, neki tulajdonítjuk a kor legszebb budai palotájának, az egykori Sándor- palotának a tervezését. Csakhamar újra napirendre került a Vigadó épületének kivitelezése is. A kiindulópontot ebben az esetben is Aman terve jelentette, az esetleg szükséges módosítások javaslására Pollack kapott megbízást. Érthető, ha ebből újra vita támadt, és hosszú idő telt el, amíg 1829- ben véglegesen döntöttek Pollack feltehetően új és önálló terve mellett. A Vigadó Duna felé forduló főhomlokzatát hat ion oszloppal tagolt, oromzattal lezárt oszlopcsarnok hangsúlyozta, amely kecses és levegős képzésével minden oldalról vonzó képet nyújthatott. A homlokzati oszlopcsarnok mögött nagy díszterem helyezkedett el, amelyet a hosszanti tengely irányában 15