Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

kegyelmes Szent László kerály, / Magyarországnak édes oltalma, / szent kerály ok közt drágalátus gyöngy, / csillagok között fénességes csillag” / PEER CODEX.

(A Peer-kódex 1526 előtt íródott imakönyv, melynek egyik legszebb része a Szent László-ének. Ebből való az idézet.) Kétoldalt egy-egy mészkőbe faragott dombormű díszíti a másfél méter magas talapzatot. Feliratuk szerint a bal oldalin Szent László /megmenti az elrabolt leányt, míg a jobb oldalin 1095-/a keresztes hadak uezéréué választják.

Budapest legjelentősebb köztéri szoboregyüttese a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, amely a honfoglalás ezredik évfordulójára készült. Amikor a szoborgaléria építése 1896-ban megkezdődött, senki sem sejtette, hogy felavatására 1929-ig kell várni. (Az első világháború és az azt követő gazdasági nehézségek miatt hosszú ideig szüneteltek a munkálatok.) A Schickedanz Albert tervezte két, negyed körív alaprajzú oszlopcsarnokban a magyar nemzet legkiemelkedőbb államférfiainak szobrait helyezték el. Ezek sorában balról a második Szent László álló alakos bronzszobra. Teles Ede 1911-ben elkészült alkotása méltóságteljes pózban, jobb kezét csatabárdján nyugtatva ábrázolja a királyt. A szobor fejrészét a Győrben őrzött XIV. századi híres hermáról mintázta a művész. Alatta Zala György bronz domborműve a leányrabló kun vitézzel csatázó Szent Lászlót ábrázolja. Ugyancsak Zala György alkotása a bal oldali oszlopcsarnok jobb szélén álló királyszobor: Nagy Lajos (1326-82), Magyarország és Lengyelország uralkodója, a fején Anjou-liliomos koronával, bal kezét pallosán tartva. A szobrot 1927-ben állították fel.

Nagy Lajosnak nem csak köztéren áll szobra, alakja több épület díszítőeleme. Pest egyik nevezetes műemléképülete a Vigadó. Az 1865-re felépült, sajátos hangulatú és stílusú épület külső homlokzatát számos szobor ékesíti. Bár az épület 1945- ben teljesen kiégett, külső díszei viszonylag épen

8