Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

A magyar-lengyel kapcsolatok múltja ezeresztendős. A két nép történetét száz és száz szál köti össze, az Árpád-háztól a Jagellókon, Báthoryn, Bem apón, a két világháború nem egyszer közös szenvedésein át egészen napjainkig. A tudomány, a kultúra és a művészetek területén szintén gazdag hagyományai vannak az együttműködésnek.

Lengyelország, a lengyel történelem ma is jelen van Budapesten. A magyar főváros utcáin és terein sok lengyel tárgyú szobor vagy emlékmű mellett haladunk el nap mint nap. A Kerepesi temetőben járva az 1848-49-es szabadságharc, a Rákoskeresztúri új köztemetőben a második világháború időszakának lengyel halottai nyugszanak.

A könyv egyszerre szolgál művészeti és történelmi kalauzul: vezető a múltba, mutató a mához... Végigkíséri az olvasót a budapesti lengyel emlékhelyeken: sorra veszi a közterületen álló, lengyel vonatkozású emlékműveket, leírva felállításuk indokait és történelmi hátterét. A szobrok, domborművek és emléktáblák feliratai általában betűhíven szerepelnek. (A terjedelem szűkössége miatt viszont, néhány kiemelkedően fontos kivételt leszámítva, a kötet nem tartalmazza a temetői sírok felsorolását, és nem tekinti át a múzeumok lengyel vonatkozású anyagát sem.)

KÖZÖS TÖRTÉNELMI MÚLT

Lengyelország és Magyarország kapcsolatának története eseménydús és sokszínű. A gazdasági és kulturális összeköttetés változó intenzitású, de állandó volt a két ország között, Ugyanez mondható el a nagypolitikáról is. Akadtak olyan időszakok, amikor alig volt érdemi politikai kapcsolat a két nemzet között, más korszakokban viszont a lehető legszorosabb volt az államjogi kötődés: nem egy esetben közös uralkodója volt a két szomszédos országnak.

Lengyel területen született Szent László király, amikor apja, 1. Béla oda menekült. Az 1192-ben

5