Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

a pálosokat 1382-ben Cz^stochowában letelepítette. A bronzból öntött sas neves lengyel szobrász, a Krakkóban élő Bronislaw Chromy alkotása, akinek nem ez az első Magyarországhoz kötődő munkája (1995-ben a krakkói Potocki-palota falára a magyar reneszánsz költőről, Balassi Bálintról mintázott domborművet). A sas szívénél lévő tűzzománc Madonna-képet Teresa Blaszczyk készítette. Az oltár anyaországi lengyel szervezetek és magán- személyek ajándéka.

A kápolna középső falán lévő színes üvegablakon a templom névadója, Patrona Hungáriáé, a Magyarok Nagyasszonya képe látható. Jobbra a két bronztábla egyikén sűrű sorokban azoknak a magyar helységeknek a neve olvasható, ahol a második világháború alatt lengyel menekülttábor működött. A másik tábla felirata magyar és lengyel nyelven:

A II. világháború éveiben Magyarországon / internált lengyel katonák és menekültek ezen/a helyen imádkoztak Lengyelország és Magyarország / királynőjéhez azért, hogy mielőbb visszatérhessenek / a szabad és független Lengyelországba.

A bronztábla felső sarkain a magyar, illetve a lengyel címer látható.

A kápolna bejárata mellett Kolbe Szent Maxi- milián (1894-1941) égetett agyagból készített domborműve (Majzik Mária munkája) látható a falba építve. Előtte szögesdrót utal az Auschwitzban megölt lengyel pap mártíromsága helyére. A ferences Kolbe atyát 1941. februárban tartóztatta le a Gestapo, majd Auschwitzba hurcolták, ahol a 16670-es rabszámot kapta. Egy júliusi sikeres fogolyszökés megtorlásaként a tábor német parancsnoka tíz foglyot éhhalálra ítélt. Maximilian Kolbe egy családos férfi helyett önként magára vállalta a biztos halált jelentő éhségkamrát, s a megmenekült családapa megérte a koncentrációs tábor felszabadítását. VI. Pál pápa 1971-ben boldoggá, II. János Pál pápa 1982-ben szentté avatta a mártírhalált halt papot.

55