Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

szíti, Grodecz Menyhért üvegablaka alatt az Auschwitzban meggyilkolt és 1982-ben szentté avatott Kolbe Szent Maximiliánt ábrázoló olajfestmény látható.

A lengyel templomot - mint Budapest városképe és történelme szempontjából meghatározó jelentőségű épületet - a Fővárosi Közgyűlés 1996- ban védettség alá helyezte. A külső falon kék-fehér színű táblácska jelzi, hogy Lengyelországban is építészeti emlékként tartják nyilván. A templom melletti épület az 1935-ben alapított Lengyel Ház, amelyet a közösség 1998-ban kapott vissza. Az 1992-ben megalakult Magyarországi Lengyel Szent Adalbert Egyesülete itt szociális és kulturális központ létrehozásán fáradozik.

Budapest egyik különleges szépségű egyházi létesítménye a Gellért-hegy oldalában, az ősi Szent Iván-barlang kibővítésével létrehozott és 1926 pünkösdjén felszentelt sziklatemplom, amelyet a harmincas években tovább bővítettek. Weichinger Károly tervei alapján 1934-re felépült a templomhoz közvetlenül kapcsolódó pálos kolostor. A Boldog Özséb által 1250-ben létrehozott pálos rend, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, 1382-ben Lengyelországban, Cz^stochowában is otthonra lelt. Magyarországon II. József császár 1786-ban több szerzetesrenddel együtt feloszlatta a pálosokét is. Közel százötven év után, a cz^sto- chowai rendfőnök engedélye alapján, 1934-ben kezdték meg ismét tevékenységüket a fehér ruhás szerzetesek a gellérthegyi kolostorban. Csak tizenhét éven át végezhették munkájukat, Magyarországon 1951-ben ezt a rendet is feloszlatták, és szinte valamennyi tagját letartóztatták. A kolostorból diákszálló lett, a templomot - miután berendezését elpusztították - befalazták. A kolostor és a templom 1989-ben került viszsza a pálos rend birtokába. Az újjáépítés 1992-re, a rendház külső felújítása 2000-re fejeződött be. A belső berendezés pótlása még évekig tartott.

A Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett sziklatemplom gyönyörű kovácsoltvas rácsozató be53