Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

csőfok. A mészkőből faragott alkotás posztamen- sén a következő felirat olvasható: A szabadság- harc / és a világháború / lengyel légiói emlékére /állította 1934-ben / a magyar kegyelet.

Az elesett légiósok egy kisebb méretű emlékművét a kőbányai lengyel templom (lásd a 49. oldalon) kertjében állították fel.

Az első világháború kezdetén szerveződött lengyel légiók az osztrák-magyar hadsereg részei voltak, de a köztudatban mint egy lengyel nemzeti hadsereg kezdeményei éltek. Az első ezred Filsudski lövészeiből alakult. Józef Pilsudski (1867- 1935) hatalmas energiával küzdött a saját lengyel haderő megszervezéséért, mert anélkül elképzelhetetlennek tartotta a végső cél elérését: az önálló lengyel állam megteremtését. Karizmatikus személyisége révén az első világháború után létrejövő Lengyelország tényleges politikai vezetőjévé emelkedett. Amikor 1935. május 12-én elhunyt, halálhíre részvétet keltett Magyarországon is. A budavári Mátyás-templomban jelképes ravatalt állítottak, s a gyászszertartáson megjelentek a legmagasabb állami méltóságok, ügyanebben az évben a XII. kerületi Vince utcát Pilsudski utcára keresztelték át.

A Pilsudski-emlékművet egy évvel később, 1936. május 24-én avatták fel a róla elnevezett utca és a Böszörményi út sarkán álló ház előtt. A kerítésébe épített vörösmárvány-lapon baloldalt nagyméretű, bronzból öntött érem volt látható a marsall jobbra tekintő portréjával. A relief mellé a PILSUDSKI/ 1867-1935 feliratot vésték. Az emlékműhöz szervesen hozzátartozott a márványtáblától jobbra, a kerítés kőfalába süllyesztett, mészkőből kifaragott lengyel címer. Az emlékmű építésze Antal Dezső volt, a bronzreliefet Sződy Szilárd, a Przemysl-emlékmű alkotója készítette. Az emléktábla 1945-ben megsérült, hamarosan lebontották. A bronz domborműnek nyoma veszett, csak a kerítés kőoszlopába épített, épen maradt Piast-címersas mutatta, hogy egyszer emlékmű állt itt. Hamarosan az utca neve is megváltozott.

36