Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
I humanista király sírján a krakkói Wawelben soha nem hervad el a virág... Báthory István emlékét természetesen Budapesten is megörökítették. A lengyel királlyá emelkedett magyar államférfiről Brestyánszky Béla két szobrot készített: az egyik az Országház déli szárnyát díszíti kívülről, a másik - a Nagy Lajoséhoz hasonlóan horganyból öntött, színezett szobor - a kupolacsarnokba került. (Az utóbbin a Báthory balján álló apród lengyel címeres pajzsot tart.) Báthory születése négyszázadik évfordulója alkalmából (1933-ban) bizottság alakult az erdélyi fejedelem és lengyel király budapesti köztéri emlékművének felállítására. A kivitelezésre Pásztor János kapott megbízást, aki 1943-ra elkészült a kétszeres életnagyságú, ülő testhelyzetű Báthory- szobor kőbe faragásával. Kismarty-Lechner Jenő elkészítette az építészeti terveket is. Az emlékmű felállítására - minden bizonnyal az egyre fokozódó német gyanakvásra való tekintettel - mégsem került sor. A második világháború utáni első békeévek a romok eltakarításának és a hatalmas károk helyreállításának jegyében teltek, az 1948- ban bekövetkezett baloldali fordulat után pedig már nem a lengyel király emlékét kívánták megörökíteni. Az 1956 után kiépülő Kádár-rendszer a megtorlások mellett igyekezett a nemzeti érzelmekre ható hangulatjavító intézkedéseket is tenni, feltehetően ezek sorába illeszkedett Báthory István szobrának felállítása 1958-ban. (Az 1958-as év egyébként is fordulópont a hazai lengyel kisebbség életében, hiszen ekkor alakulhatott meg a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület.) A szobrot a XIV. kerületben, a Thököly út és a Hungária körút sarkán lévő kis park közepén helyezték el. Pásztor János a lengyel királyt Jan Ma- tejko Báthory Pszkou előtt című, 1872-ből származó, jelenleg a varsói Nemzeti Múzeumban őrzött nevezetes festménye alapján mintázta. Báthory trónusszerű széken ül, fején díszes erdélyi süveg, mellét páncélvért fedi, kardját a térdén keresztbe fek14
