Juhász Gyula - Szántó András: Szállodák - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

A meghívásos pályázat nyertese Rainer Károly műépítész lett. Az új szálloda-bérház felépítésében részt vevő cégek első osztályú munkát végeztek. Nyolcvan egy- és kétszobás, fürdőszobás lakrészt alakítottak ki kis főzőfülkékkel, emeletenként egy konyhával. Jól felszerelt, ételliftes konyha is működött az alagsorban a napi többszöri étkezést igénylők számára. A kiszolgálást, takarítást, mosást a nap huszonnégy órájában állandó személyzet végezte. Szintenként volt társalgó, olvasó- és rádió- hallgató helyiség, telefonfülke.

A ház földszintjén (a mai Rózsadomb étterem helyén) a Bodon Károly iparművész tervezte, utcára nyíló terasszal és udvari kerthelyiséggel működő finom, elegáns étterem és kávéház hamarosan a fővárosi előkelőség kedvelt találkozóhelye lett, nem utolsósorban az étterem bérlője, Lakatos József érdemeként, aki tíz éven át volt Horthy kormányzó személyi szakácsa. Esténként jó nevű szalon- és dzsessz-zenekarok játszottak, többek között Szabó Kálmán dzsessztriója és a híres harmonikavirtuóz Tabányi Mihály és együttese. A háború után a népszerű zeneszerző, Eisemann Mihály zongorajátékát élvezhette a hallgatóság. (Eise- mann Mihály emléktáblája Zágon Istváné mellett a Bimbó űt túloldalán látható, mindketten hosszú éveken át a 3. számú házban laktak.) A kávéház gyakori éjszakai vendége volt a szomszédban lakó ünnepelt író, Heltai Jenő is.

A háborút viszonylag épségben átvészelve a negyvenes évek második felében még üzemelt a híres budai panzió. Az ötvenes évek lakáspolitikájának megfelelően aztán erőszakoltan és igénytelen módon szétszabdalták, bérlakásokat, sőt társbérleteket alakítva ki benne. Az épület eredeti funkciója feledésbe merült. A mára több fázisban felújított házcsoport igényes építészeti színvonala ennyi év múltán is kiemelkedik környezetéből.

Az első pesti szálloda-bérházat (VI., Munkácsy Mihály utca 5-7.) egy régi iskola helyén emelték. Az 1938-ban átadott épület a Nemzeti Sportuszo46