Juhász Gyula - Szántó András: Szállodák - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

az utolsó kilenc év nem hozta meg a várt gazdasági sikereket. 1900-ban már bérházzá fokozta le új tulajdonosa, a Trieszti Biztosító Társulat.

ISTVÁN FŐHERCEG Szálló

V., Akadémia utca 1.

A Zitterbarth Mátyás építette, 1846-tól működő, kezdettől jó hírű szálloda a forradalom idején, 1848- ban minisztériumoknak is otthont adott. Itt iratkozott fel a sorozóbizottság előtt Petőfi Sándor is a honvédseregbe. Az épületet az 1849-es ostrom erősen megrongálta. A felújítás után a megszépült szálló a tudósok, vidéki literátusok és dzsentrik törzshelye lett.

A szálloda virágkorát 1889-től, Gundel János vezetése alatt élte. Mikszáth Kálmán így írt erről az időszakról: „Disztinguált, csendes, lakályos fészek lett belőle, mintha mindenkinek otthona lenne. Tisztaság ragyogott mindenünnen. Czlgány nem czin- czogott örökké, úgy, hogy, akik beszélgetni akartak, az Istvánt keresték fel esténkint ... Nagyobb zaj az Istvánban csak akkor volt, ha az akadémikusok vagy a Kisfaludysták ott tartották bankettjüket. ... Komoly tudós kompániák, a duhaj kodástól megcsömörlött öreg urak szürcsölgették a Gundel híres jó borait az arany szegély es hófehér falak közt. ”

Gundel János a szakma kiemelkedő képviselője volt, az idegenforgalom egyik úttörőjének is mondható. Több vendéglő és szálloda vezetése után 1889- től 1904-ig bérelte az István Főherceg Szállót. Harmincöt éven át volt a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának elnöke, 1882-től pedig tagja volt Budapest Székesfőváros törvényhatóságának is. Kiemelkedő szerepet játszott a magyar konyha reformálásában.

Vezetése idején a szálloda egyik nevezetessége a Mikszáth Kálmán és köre részére készült szoba volt, amiről az író (önmagáról harmadik személyben szólva) így emlékezett meg: „Gundel építtette Mikszáth és társasága számára a csinos, kedélyes,

14