Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A DüNA-SOR a XIX. SZÁZAD ELEJÉN

timpanon és elegáns oszlopsor díszítette. Onnan kapta a nevét, hogy 1851-ben a Pesti Lloyd Társulat tulajdonába került.

A palotasor közepén épült fel 1829 és 1832 között Pollack Mihály egyik legszebb alkotása, a Redoute. Földszinti termeiben már 1832-ben elegáns kávéház nyílt. A gyönyörű klasszicista épület azonban nemcsak kávéházi biliárdozók otthona, hanem jeles kulturális események, bálok, hangversenyek helyszíne lett. Idősebb Johann Strauss már 1833-ban koncertezett itt, majd több alkalommal játszott a falak között a kor egyik hegedűvirtuóza, Henri Vieuxtemps. A magyar zenei élet sok évig külföldön élő büszkesége, Liszt Ferenc szintén több tomboló sikerű koncertet adott ebben az épületben.

Később jelentős történelmi események színhelye lett a Redoute: 1848 nyarán a nagyteremben tartották az Országgyűlés üléseit.

A XIX. század elején eleven élet zajlott a Duna-so- ron. Moha még nem voltak kiépített rakpartok - sőt kövezett utca se nagyon létezett -, elegáns hölgyek és urak szívesen sétálgattak a frissen felépült palotasor előtt. Ekkor bizony kerülgetni kellett a szekereket, s a frissítőket sem elegáns kávéházak, hanem alacsony zsámolyokon kuporgó utcai árusok kínálták - ahogy azt Ba6