Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A hajdani Bristol megmaradt épületében a háború után szerényebb kivitelben ugyan, de megnyílt a Duna Szálló, ám a korábban pezsgő élet nem tért vissza a korzóra. Igaz, jószerivel nem is lett volna hová vissza­térnie. A Petőfi térre érkezőt az Erzsébet híd árván ma­radt pesti pilonja és Dunába szakadt láncsora fogadta. A szállodasor legtöbb épületét - köztük a Hungária, a Dunapalota és a Carlton maradványait 1948-ban le­bontották. A műemlékvédelem szakembereinek tilta­kozása ellenére bontócsákány végzett a Lloyd-palotá- val is. Az Ybl Miklós tervezte korlátsor több helyen szét­szaggatva állt. Megmaradt lámpavasai évtizedeken át, fej nélkül, csonkokként meredtek a sötétbe. A Buch- wald-székek romjai a roncstelepre kerültek. Pátzay Pál Dunai szél című művét eltávolították, és - Senyei Vi­gadó téri díszkútjához hasonlóan - 1950-ben a Dagály strandra vitték. Szemben, a budai oldalon a kiégett ki­rályi palota és a romba dőlt Sándor-palota (az egykori miniszterelnökségi épület) lehangoló látványa tárult a korzón nézelődő elé. 1949-től a Rákosi-korszak sötét árnyéka borult az országra. Idegenforgalom fejlesztéséről, külföldi tőke beáramlásáról szó sem eshetett. A Duna-korzó nem csak nevezetes épületei nagy részét veszítette el. Meg­szűnt mint társadalmi érintkezési forma. A korzót - mint a polgári életvitel egyik hivatalosan elítélendő ele­mét - el kellett felejteni. A Thonet-udvar földszintjén a háborúban elpusztult híres vendéglők és kávéházak - a Pilseni sörcsarnok, a Dubarry vagy az Ambassadeur - helyén irodák és raktárak működtek. Ebbe a folya­matba illeszkedett, hogy a Molotovról elnevezett térre 1952-ben új szobor került. Mivel az Első Magyar Ál­talános Biztosító Társaság háborúban kiégett épületét évekkel korábban lebontották, az egykori Angol Ki­rálynő Szálló helyén 1951-ben felépült (JVATERV-szék- ház (ma a Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársa­ság irodaháza) kapta a tér 1-es házszámtábláját. A Nyí­ri István tervezte modern vonalú, hatemeletes tervező- intézet előtt állították fel Győry Dezső I[jú mérnökök cí­mű szobrát. A mészkőből faragott, három és fél méter 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom