Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Pontosan a századforduló évében, 1900-ban új közlekedési eszköz jelent meg a korzón: a villamos. A két egymással vetélkedő fővárosi közlekedési cég, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) és a Budapesti Városi Villamos Vasút Részvénytársaság (BVW) közül az utóbbi szerezte meg a fővárostól a Duna-parti villamosvonal építési és üzemeltetési jogát. A síneknek azonban már nem volt hely a korzón, ezért a pályát három sor szegecselt vasoszlopra, vagyis egy 498 méter hosszú viaduktra helyezték, amely alatt a már említett raktárak nyíltak az alsó rakpartra. Az első villamos 1900. október 20-án haladt végig a Petőfi tér és az Akadémia közötti, 1009 méter hosszú szakaszon. A BVW a Duna-parti vonalra a korábbiaknál nagyobb teljesítményű, harminc lóerős motorkocsikat szerzett be. Színük sárga volt (a BKVT viszont barnára festette járműveit). A pályát városképi okokból eredetileg alsóvezetékesre készítették, a téli időjárás okozta gyakori üzemzavarok miatt később mégis ki kellett építeni a ma is használt felsővezetékeket.

A járókelőktől a vágányokat kőből faragott mellvéd és öntöttvas korlátsor választotta el. A korlátot és a vele egybeépített kandelábereket Ybl Miklós tervezte a korábban itt álló neogótikus rácsozat helyébe.

Jelentős hatással volt a korzó fejlődésére az 1903. október 10-én felavatott Erzsébet híd, a világ akkori legnagyobb nyílású közúti lánchídja. (A Czekelius Aurél vezette tervezőgárda elképzelései szerint hat év alatt felépült alkotást joggal nevezték a Duna királynőjének.) A korzó természetes határpontja ezután nem az Eötvös- és a Petőfi-szobor, hanem a főváros két legszebb átkelőhelye, az 1898 óta Széchenyi nevét viselő Lánchíd és az Erzsébet híd volt.

Persze a Vigadó téren sem állt meg az idő. A század elején - némi pangás után - új bérlőnek, a színigazgató és író Ewa Lajosnak sikerült ismét fellendítenie a Hanglit és a hozzá tartozó Vigadó kávéházat.

A szállodasor északi végpontján állt a Ritz Nagyszálló. Kifejezetten luxushotelként épült a korábbi Stein- ház helyén 1910 és 1913 között, Fellner Sándor tervei alapján neobarokk, historizáló stílusban. Az 1913. ja22