Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

házaként számon tartott Thonet-udvar 1872-ben Pes­ten a legnagyobb jövedelmet, százhatezer forint bevé­telt hozó épület volt, az új Hungária Nagyszálló - igaz, a megnyitását követő első évben - a maga nyolcvan- ezer forintos bevételével ekkor a második helyre szo­rult.) A Dunára néző oldalon eredetileg mindhárom riza- lit kapuja felett ívzugdíszítő, szárnyas puttószobrok vol­tak. (Mára ezek közül csak a középső pár maradt meg.) A földszinten kávéház és söröző kapott helyet. A kor­zóra néző sarkon üzemelt 1885-től a Szidon, majd he­lyén a századelőn az Cllits kávéház. A Vigadó térre néző délkeleti oldalon a Pilseni sörcsarnok működött hat­van éven keresztül - változó bérlőkkel, de változatlan név alatt. A budai oldalról Pestet szemlélők számára a szállo­dasor mellett a Feszi Frigyes tervezte Vigadó épülete jelentett különleges esztétikai élményt. Az új épületsort ugyanis megszakították a Vigadó előtt, így az egy utcá­val hátrébb álló, romantikus mór stílusban fogant épü­let a dunai panoráma része lett, pontosabban marad­hatott. (A Vigadó hátsó és oldalsó frontját 1872-ben Linzbauer István tervei alapján bővítették.) Érdekes módon a korzó legidősebb vendéglátóhe­lye nem szállodához kötődött. A Redoute előtti téren A KORZÓ TÁVLATI KÉPE AZ ERZSÉBET HÍDDAL 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom