Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

tervek elkészítését Kossalka Jánosra bízták. Az új híd Közép-Európa leghosszabb hídjának számított születésének éveiben, kialakításában nagy nehézséget jelentett, hogy itt a Duna négy önálló ágra szakad, s az ágak mindegyike más-más irányt kényszerít a sodorvonallal derékszöget bezáró pályaszakaszra, ám ezeket a ferde szerkezeti egységeket mégis összhangba kell hozni, hogy a híd egységes benyomást keltsen.

A híd monumentális hatását közel egy kilométeres hosszúságával lehet magyarázni, s szerkezetének egyszerű eleganciájával, hogy az összkép mégsem hat méreteivel riasztólag.

1939-ben kezdték építeni, nevét a magyarok honfoglaló fejedelméről 1940-ben kapta. Pontosan tíz esztendővel később egy másik vezér ütötte ki a nyeregből Árpád apánkat, maga a nagy Sztálin generalisszimusz.

A tömör gerinclemezes, több támaszú, gerendatartós, felsőpályás híd lett volna a legszélesebb Duna-híd is a főváros térségében, ha takarékossági okokból menet közben meg nem gondolják magukat a kivitelezés irányítói. így az eredetileg tervezett 27,6 méteres szélesség csak az óbudai parttól induló első szakaszra volt igaz, a Hajógyári szigettől elkeskenyült a pálya. 1943-tól állt az építkezés, csak 1948 — 50 között fejezték be. Ez utóbbi periódusban — azaz a Sztálin híd szerelésénél — alkalmazták először Magyarországon az állványokat mellőző, darukkal manipuláló, úgynevezett szabad szerelést, amely komoly költségmegtakarítással járó módszer a modern hídépítési gyakorlatban.

1981—84 között szélesítették ki az 1956 óta már újra a régi nevén szereplő Árpád hidat, figyelemmel arra, hogy a hidakat sakkban tartó, óriásivá duzzadt forgalom feltétlenül igényli a harmincas évek elképzeléseinek nem csak a végrehajtását, de bővítő felülvizsgálatát is. Petúr Lajos tervező irányításával születtek meg ebben a szellemben a tervek. Az útpálya így kétszer három nyomsávon fogadja a forgalmat, s pályát kapott a hídon a gyorsvillamos járata is. Tulajdonképpen a már meglévővel párhuzamosan két új híd épült itt, amelyek úgy ívelik át a Dunát, hogy egymáshoz csatlakoznak ugyan — közös a pályatest —, de szerkezetileg nincsenek összekapcsolva, külön-külön támaszkodnak a maguk pilléreire.

Érdekes megoldás ez is, bár kényszer szülte, de szel52