Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
az utóbbit be is járhatja — a Plébániatemplom közelében — az érdeklődő városnéző. A hely alkalmas volt a kapcsolat kiépítésére: itt a legkeskenyebb ma is a Duna, s akkor még nem volt gond a nagytestű hajók intenzív forgalmával, ami miatt a modern időkben nem itt, hanem valamivel északabbra, egy kinyíló Duna-szakaszon épült meg a Lánchíd. Az állandó — s ráadásul kőből épült — híd eszméje megkísértette aztán Luxemburgi Zsigmond királyunkat is, nem hiába hogy német-római császár volt. Bonfini szerint francia szakértőkkel emeltetett egy irdatlan tornyot a Vár alatt, s a túlparton is hasonló pillér alapozásába kezdett, hogy a kettő között óriási, láncon függő útpályát építsen. Francia mesterek valóban építenek majd hidat a kettős város partjai között, de sok száz évvel később. Valószínű, hogy Bonfini leírásából csak a pillérek felelnek meg a valóságnak. Köztük pedig a hadisajkák feltartóztatására szolgáló óriás lánc feszült, ahogy ezt bizonyos források le is írják, állítva, hogy a mű funkciója nem az összekapcsolás, hanem a szétválasztás volt, ami bizony alapvető különbség. Ugyancsak Bonfini írja, hogy nagy királyunk, Corvin Mátyás is foglalkozott egy budapesti kőhíd tervével, de gyakori hadjáratai miatt nem maradt pénze és energiája, hogy ötletét valóra váltsa. VÍZEN RINGÓ PROMENÁD A középkor, a török hódoltság korának hajóhídjai is ide, a középkori városmagok közelébe, a tabáni völgy torkolatához, majd attól kissé északabbra települtek. Ez utóbbi helyváltoztatás az átkelési pontok és a városfejlődés sajátos kölcsönhatására utal. Arra, hogy az átmenő forgalom növekedésével célszerűbbé vált a város határa mentén elvezetni a hídhoz tartozó utat. A török időkben azonban még az ősi városmagokat kötötte össze a már akkor is jelentős műszaki alkotásnak számító, a vízre támaszkodó létesítmény. Hetven „dobos” hajón ringott az első feljegyzésre is érdemesítettváltozat, Szokollu Musztafa építtette. Ez az 1578-ban pusztító nagy földrengés során szakadt szét, pusztult el szinte teljesen, de — ahogy más katasztrófákat követően is — újra megépítették. Egészen 1686-ig, a Budát 9