Ferkai András: Üzletportálok - A mi Budapestünk (Budapest, 1996)
és a Petőfi Sándor utca értékes telkeire szinte csak ez a háztípus épült. Egyik legszebb példája a Lechner Ödön tervezte Thonet-ház (V, Váci utca 11/A), amelynek alsó szintjeit vasvázas üvegfal burkolja, a karcsú pilléreken díszes öntöttvas borítással. A millenniumi földalatti világát felidéző, burkolatlan szegecselt vasszerkezet jelenik meg a Kármán és Gllmann építészek által 1900-ban tervezett lakóház (V, Hold utca 6.) üzleti szintjein. A portálsor mérnöki jellegét csupán a félemelet öntöttvas korlátái tompítják. Szecesszióba hajló stílusával ez a portál már a századforduló világába vezet át. A SZÁZADFORDULÓ A kor szecessziós portáljaiból alig maradt mutatóba egy-kettő. A szélsőségesen egyéni alkotások nagy részét elsöpörték a későbbi divatok. Annál becsesebb az a két portál, mely csodával határos módon átélt csaknem száz évet. Ráadásul a tervezőket is ismerjük: a Philanthia virágboltét Kőrössy Albert, Hecht Jónás üz- letéét a korszak egyik legkiválóbb építésze, Lajta Béla tervezte. A Philanthia (ez a görög szóösszetétel „virágot kedvelő”-! jelent) virágbolt (V, Váci utca 9.) 1906-ban készült Szabó Jozefina Pepsa (később magyarosan: Józsa) úrhölgy számára. Az üzletet néhány év múlva el kellett hagynia, mert a ház új tulajdonosa több mint kétszeresére emelte a helyiség bérét. A háború után azonban visszaköltözött a szomszédból, és egészen az államosításig vezette a „virágcsarnokot”. Az üzlet funkciója később sem változott, ennek köszönhető, hogy belül szinte érintetlenül, kívül némileg átalakítva megmaradt. Még a szakemberek is úgy tartják, hogy a portál eredeti, ám régi fényképek tanúsága szerint annak idején két virágbimbóval koronázott pilon szegélyezte az ajtót és a kirakatot, amelyek fölött a ma is meglévő, virágdíszű és hullámzó vonallal lezárt oromzat hordta a Böcklin-betűs cégfeliratot. A két pilon 12
