Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

A Nemzeti takarékpénztár berendezését Kaesz Gyül\ tervezte.

A Kereskedelmi és hitelbank számára gondosan felújították (Wagner Péter terve). Részlet

A két háború közötti időben a bankhálózat, ha jelentősen átalakult is, a meglévő épületeit - érthetően - nem nőtte ki. Természetesen sok új bankfiók létesült, melyek eredeti formájukban nem maradtak fenn. A kevés kivételhez tartozik a mintaszerűen felújított Károly (Tanács) körút 20. szám alatti Kereskedelmi és hitelbank-fiók (König és Wagner iroda terve), amely a leghívebben tükrözi a nagyvonalúan elegáns modern stílust. (Az épület és a megmaradt berendezés eredetileg a Nemzeti takarékpénztár rt. részére épült 1939-ben Kaesz Gyula tervei szerint.)

A legjelentősebb pénzügyi építkezés ebből az időszakból a Szabadság tér és Október 6. utca sarkán lévő Pénzintézeti központ (Lauber László és Nyíri István, 1938-40). Az 1937-es pályázati eredményhirdetéstől kezdve sokan támadták a döntést azzal, hogy ez az épület nem illik környezetébe. A tiltakozás az építés időszakában közbotránnyá dagadt, mert a ma a modern építészet hazai kiválóságának tekintett két építész műve a kortársak egy része szerint

...nem felel meg a műépítészet legelemibb követei méngének sem, annak ugyanis, hogy az épület

63