Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

központját (1905 körül). Az egykori fénykép jól érzékelteti, hogy mutat egy elegáns belvárosi pénzintézet, amely - az építészek egyéb alkotásain is visszatükröződő - a bécsi szecesszió és a bécsi „világvárosiasság” stílusát kívánja meghonosítani. A bejáratot két hatalmas Hermes-maszk díszíti.

A legrégebbi magyarországi pénzintézet, a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület

Lechner Ödön pályaterve a Pesti hazai első takarék új székházára

kinőve a majd fél évszázados Ybl-féle épületszárnyat, új székház építésébe fogott a Deák Ferenc és Váci utca sarkán. 1908-ban tervjavaslat készítésére kérték fel Al- pár Ignácot, almási Balogh Lórándot, Hauszmann Alajost, Hültl Dezsőt, a Korb és Giergl építészpárost, Lechner Ödönt, Steinhardt Antalt, Quittner Zsigmondot, valamint - pályázat súlyát növelendő - két nemzetközi tekintélyű mestert: Bruno Möhringet Berlinből és Friedrich Ohmannt Bécsből. A zsűri is nemzetközi volt, a berlini Ludwig Heim, az immár otthonosan mozgó bécsi Karl König és a drezdai Paul Wallot mellett a magyar Fittler Kamill és Schulek Frigyes az első díjat Alpár Ignácnak, a másodikat Hültl Dezsőnek, a harmadikat Bruno Möhringnek ítélték. A pályázati feltételek megkívánták, hogy a homlokzatok „hagyományos” stílusban készüljenek, így Lechner is barokkos formák mögé rejti saját stílusát - amin kiviteli megbízás esetén feltehetően változtatott volna. Hültl a közelben álló piarista gimnáziumához (ELTE, Március 15-e tér) nagyon hasonló épü47