Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
A FELÚJÍTOTT HOMLOKZAT BEJÁRAT FELETTI RÉSZLETE hogy ellássa a tartó és védelmi funkciókat, de megfeleljen az esztétikai elvárásoknak is. A hatszögletű, üreges üvegtéglákból boltozott egyhéjú tető közvetlenül engedte át a külső fényt a csillogó üvegpikkelyeken. A másik, Lechnert a modern építészet úttörői közé emelő megoldás a homlokzat teljes egyszerűsége és síkkompozícióként történő kezelése. A történeti stílusformák elvetése után ez lett az építészeket foglalkoztató egyik fő kérdés. A hagyományos díszítőelemek helyén keletkező „ürességet” kellett valami új művészi üzenet- hordozó közeggel kitölteni. (Az üresség helyére egy évtized múltán az öncélú dekoráció költözött és ugyanakkor megjelent az ürességet erénynek érzékelő szemlélet is.) Otto Wagnernek a pesti Postatakarékpénztár építésével egy időben épült híres bécsi „majolikaházát” hatalmas virágmintás szőnyegként kerámialapok borítják, az ablakok ebből lyukakként vannak kivágva. E legközelebbi és legfontosabb párhuzam alkalmas Lechner eltérő gondolkodásának érzékeltetésére. Számára az üresség betöltése nem esztétikai kérdés, hanem azt sem figyelmen kívül hagyó lehetőség a legfontosabb mondanivaló közlésére. Három főművének és néhány további, meg nem valósult tervének mindegyike esetében olyan közintézményekről van szó, melyek nemzeti jellegének hangsúlyozása elsődleges feladat. A hazai iparművészet fejlesztése (Iparművészeti Múzeum); a magyar föld kincseinek kutatása (Földtani Intézet); a gazdasági életnek takaré23
