Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

Merkür alakja (Maróti domborművé) Alpár Pesti hazai első TAKARÉKPÉNZTÁRÁNAK HOMLOKZATÁN Honfoglaláskor! magyar vitéz ügyanott a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom Schülek Frigyes által AZ 1880-AS ÉVEKBEN TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSÁNAK MAKETTJÉVEL vezette be a XVIII. század végén a banktevékenységet alapvetően megváltoztató, a készpénzfizetést jóváírások rendszerével és csekkforgalommal helyettesítő módsze­reket. A legdöntőbb lépés a XIX-XX. századi banktevé­kenység felé Angliában és Németországban az volt, hogy a kisemberek megtakarított pénzének elhelyezé­sét a bankban a biztonságos megőrzés mellett jövedel­mező vállalkozássá is tették. A bankok és takarékpénz­tárak felvirágzása annak köszönhető, hogy az intézmé­nyes és jogszerű kamat révén gyakorlatilag a teljes lakosságot sikerült ügyféllé tenni. A XIX. századtól kezd­ve az egész gazdasági életet döntően befolyásoló ténye­ző, hogy minden bankbetét nyereséget termel, mert a bankok a maguk tőkekoncentrációjával monopolizálják a hitelpiacot. A minden aktív személyes részvétel nélkül kamatos kamatot termelő tőke maga is árucikké válto­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom