Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

Anyaghivatal a II., Fő utca 66-68.-ban (Janáky István, Szendrői Jenő) vagy például a XII., Kútvölgyi út 4. szám alatti kórház, Csánk (Rottmann) Elemér munkája.

A szocreál ideológiája az új (a modern) építészet ellenében lépett fel. Ezt az építészetet, amelynek fontos jellemzője a funkcionalizmus, formalistának és kozmopolitának, az „imperialista behatás” eszközének bélyegezték. Sztálin elvtárs, a generalisszimusz „bölcs irány- mutatása” alapján ekként formulázták a szocialista realizmus alapvetését: tartalmában szocialista - ami az emberről gondoskodás sztálini elvét és a munkás- osztály győzelmének a hirdetését jelentette -, formájában pedig nemzeti, dialektikus egységben persze. A tartalom mibenléte nem volt kérdéses. A formai oldalról hosszasan elvitatkoznak majd, de leginkább a neoklasszikus-klasszicista formakészlet alkalmazását értik rajta.

Itt kell visszalépnünk az említett romos pesti Duna- parthoz. A klasszicizmus beható tudományos vizsgálatának elvi megállapításait aktualizálják és váltják aprópénzre a negyvenes-ötvenes évek fordulóján. Ez a klasszicizmus ugyan - írja Zádor Anna 1943-ban - kevésbé szubjektív stílus (mint például a szecesszió), mert az általános emberi, a nemzetek fölötti és örök perspektívája lebegett eszményként előtte, ugyanakkor eszmei tartalmában „a magyar szellem mintegy önmagára talált”. E tekintetben példaszerű a Memzeti Múzeum épülete (Pollack Mihály, 1836-42), ahol az architektúra és az intézmény szerves egységet képez. Az épület fejezze ki önmaga státusát - ez majd elsőrendű kritériummá válik a szocreál középület megítélésekor.

A még az 1944 októberében megfogalmazott, de csak egy évvel később megjelentethetett memorandum - Az építészet háború utáni feladatai Magyar- országon - aláírói (Fischer József, Granasztói Pál, Kis- marty-Lechner Jenő, Major Máté és Weltzl János) a Tér és Formában kinyilvánították, hogy a „helyesen megalkotott építészeti keret növeli az emberi és társadalmi értéket”. Megfogalmazták a (várt, új) „haladottabb társadalmi és gazdasági rend” és a „modern építészet”

6