Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

létszám az aratás idején még inkább visszaesett, a hiányt diákokkal pótolták. A beszámoló azt is megál­lapította, hogy a rohammunka nem szolgálta a kitűzött célt, az önköltség csökkentését és a minőség javítását, de a felhasznált építési anyagok, felszerelési és beren­dezési tárgyak minősége sem volt kifogástalan. Az ötvenes években a városépítészeti elmélet alap­ján a lakókörzetek alapvető szervezőelemeként is szá­mos általános iskola épült. A jellegzetesebbek: a XIII., Fiastyúk utcai lakótelepi tizenkét tantermes (Jankó Kálmán, Papp Dezső), a Czakó utcai nyolc tantermes (Gáspár Tibor), a XXI. kerületi ív utcai tizenkét tan­termes (Csekme Imre), a XX. kerületi Mártírok utcai nyolc tantermes (Tárnok Vilmos), az I. kerületi Attila úti (Tóth István), a X. kerületi Keresztúri úti nyolc tanter­mes (Körmendy Nándor), a XI. kerületi Bartók Béla úti tizenkét tantermes (S. Nagy László) iskola. Az időszak stílusának egyik legkarakteresebb isko­laépülete a Mátyásföldi II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola (ma Külkereskedelmi Főiskola; XVI., Diósy Lajos utca 22-24. - Fodor László, Wagner László, 1952-től), az 1954./0.150 rejtjelű építkezés eredménye (nem ez volt az egyetlen titkosított beruházás). Nagy­szabású plasztikai programját - a Rákóczi-szabad- ságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és más XV-XVII. századi események katonai vezetői­A KATONAI SZAKKÖZÉPISKOLA ELŐCSARNOKA 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom