Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

oldal altalaja (dunai hordaléktalaj) megnehezítette a munkát, s ezért célszerűnek tartották a szakemberek az építési tapasztalatokat a budai kőzetben, az építés szempontjából kedvezőbb altalajviszonyok között meg­szerezni. A Népstadion-állomás komplex kiépítését az is elő­segítette, hogy mélyállomás kialakítására nem volt szükség, az építkezést nyílt kiemelési módszerrel vé­gezték. Az állomásépület „nemesen egyszerű s mégis ünnepi hangú klasszicizmusa” mintegy igényelte az épületben, illetve környezetében elhelyezett képzőmű­vészeti alkotásokat. Az építkezést megtekintő Orlov elvtárs, Sztálin-díjas szovjet építőművész azonban „koz­mopolita maradványnak” minősítette, hogy a föld fe­letti előcsarnokban az áthidalások vizuálisan egy üveg­falra támaszkodnak. Az egységes program szerint fel­állítandó körplasztikák, reliefek, falképek és mozaikok „felszabadult életünk szépségét” dicsérték, a sport, a testnevelés, a honvédelem és az MHK (Munkára Harc­ra Kész) mozgalom gondolatköréből merítették a té­májukat Az épület díszítésén dolgozó szobrászművé­szek munkájának „összehangolását” Medgyessy Ferenc irányította. (A bejárat elé került volna Pátzay Sportlo- uasa - ma a Margit híd budai hídfőjének közelében áll.) 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom