Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
Budapest építészeti koncepciója természetesen nem önmagáért való cél. Eszköz a város sajátos jelentőségének kifejezésére. (Preisich Gábor, 1953) Átfogó urbanisztikai elképzelés ugyan kevés valósult meg, mégis át kell tekinteni a korszak városrendezési koncepcióit. Az első, Nagy-Budapest kialakítását célzó összegzés az Építéstudományi és Tervező Intézet keretében 1948 nyarára készült el. Feladatát elsősorban a tervszerű beruházások helyének kijelölésében rögzítette, de hangsúlyozta a helyi, peremvárosi autonómia fontosságát is. A tervezetet - amelyet minden bizonynyal a pártegyesülés (1948. június 12.) következtében beállt új helyzet söpört le az asztalról - Preisich Gábor az 1953-as új rendezési terv és annak vitái kapcsán visszamenőleg az átmeneti idők termékének minősítette, s preventív jelentőségét hangsúlyozta: azt, hogy — megfogalmazása szerint - „megakadályozta” az olyan beruházásokat, amelyek a város szocialista fejlődésére káros hatással lettek volna. Az Új Építészet Köre 1948 májusában mutatta be Magy-Budapest városrendezési tervéhez igazodva az „Új Csepel a dolgozók városa” részletesen kidolgozott elképzeléseit. A Vörös Csepel megteremtése kapcsán fogalmazódnak meg a következő években kiemelt jelentőségűvé lett ideologikus elemek. Közülük az egyik a külvárosok és a városközpont kapcsolatára vonatkozott. A korabeli sematikus felfogás szerint az „úri Magyarország” Budapestjének városközpontjával és villanegyedeivel szöges ellentétben állt a dolgozók lakta külvárosok siralmas elhanyagoltsága. A városszerkezet mintegy leképezte a történelem süllyesztőjébe vetett tőkés társadalom antagonisztikus osztályszerkezetét. A népjólét jegyében fel kellett számolni tehát a város átépítése folyamatában ezeket az ellentmondásokat (ekkor még modern formarendben). Perényi kiállítási kritikájában megpendíti ugyan, hogy művészetünknek „általában” a szocialista realizmusnak nevezett művészetelméleti alapon kell állnia, a kiállítás sikere azonban az új építészet „jelentős győzelme volt”! A Szabad Nép nem sokkal a kiállítás után támadja 31
