Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

„amelynek körülményeit a tervező építész határozta meg, amelyet emberi örömökre alkalmassá tett vagy tehet építészi munkájával. Hogyan és miként teheti ezt? Elsősorban és főként azzal, hogy végső gondos­kodással a családi élet minden mozzanatának kö­rülményeit és helyét jól határozta meg, kezdve az előszobától, ahol a köpenynek és kalapnak megvan a helye, a lakószobáig, ahol a család minden tagja megtalálja a saját életfunkciójának helyét: az asz- szony a varróasztalkáját, a gyermek a játszósarkát, a diák az íróasztalát, és ahol a hazatérő férfi ké­nyelmesen leülhet, lábait keresztbe rakva beszélhet az asszonnyal, a gyermekekkel, közben a jól mére­tezett ablakpadka felett kilát a rózsaszínű alkonyi égre, az abba belerajzolódó fákra, ahol, ha erre van kedve, békésen olvashat, írhat, muzsikálhat, miköz­ben felesége a vacsorát különösebb kínlódás nélkül elkészítheti jól elrendezett konyháján, s ha munkától fáradt, lefekhetik a hálószobájában - anélkül, hogy ezzel a többiek életét megzavarná, azokat elnému­lásra kényszerítené -, ahol reggel ébredéskor a nap­sugár köszönti. így folytathatnám még soká... őz építész gondoskodásának odáig kell nyúlnia, hogy minden egyes bútordarab helyét is megállapítja, hogy a bútorok között szabadon maradó tér az élet mozgásai számára elégséges legyen." A valóságban a Duna-parti (akkor Mónus Illés rakpart) pontház megkérdezett lakói a szaksajtó és a Szabad Nép szerint a következőképpen vélekedtek: a lakások beosztásával, a szobák méreteivel elégedettek ugyan, bár jobb lett volna, ha a konyha mellé a kamra kerül s nem a WC, de az ablakok vetemednek, a parketta felpúposodik, a negyediktől a nyolcadik emeletig már nincs meleg víz. A lapos tető beázik, hullik a vakolat, hiányoznak a zászlórúdtartó vasak, és kellene egy-két nyilvános telefonállomás is. Az 1949. évi XX. törvény 53. §-a kimondta: „A Ma­gyar Népköztársaság hathatósan támogatja [...] a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom