Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
vonal 1866. augusztus 1 -jén nyílt meg ünnepélyes keretek között. A lóvasútforgalom jól kiegészítette az 1830 óta menetrendszerűen működő pest-budai gőzhajójáratot és az 1832 óta a Lloyd-palota és a Városliget között közlekedő omnibuszt (lóvontatású társaskocsi). 1867- ben építették fel Wagner János tervei alapján, esetleg Ybl Miklós közreműködésével a pesti lóvasút újpesti végállomásának pályaházát. A kis építészeti remekmű szabadon álló, kétemeletes, arányos megjelenésű épület. Az öttengelyes, középrizalitos épületet a második emeleten végighúzódó törpe ablaksor díszíti. A főhomlokzat mellett három fokozatosan hátraugró tömeg látszik, a legutolsó a nyolcszög öt oldalával zárul. A romantikus stílusú épület fő díszei a görög színészmaszkokra emlékeztető, falból kiálló szoborfejek. Különösen hatásosak a szoborfejeket keretező és szépségüket kiemelő párkányzatok. A századfordulón a villamos fokozatosan kiszorította a lóvonat használatát. 1896-ban az egykori végállomás mellett vasbeton szerkezetű remízeket építettek, megindult a villamosközlekedés. Az ekkor készült fényképek nyüzsgő villamosmegállót mutatnak, forgalmas vendéglővel, újságárussal. A kék metró kiépítésével a villamosközlekedés néhány éve itt végérvényesen megszűnt. Az egykor mozgalmas életet élő épületek üresen, kihaltan állnak. Csak A PESTI LÓVASÚT ÚJPESTI VÉGÁLLOMÁSA (KORABELI METSZET) 55
