Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

jú téglafalazás a hatalmas felületeknek kellemes fény- árnyék játékot ad. Az elektromos berendezések jelenbe­li korszerűsítése előbb-utóbb a kapcsolóház megszünte­téséhez vezethet, mint a Markó utcai és a többi trafóház esetében. (Az ebből a korból származó villamos erőművek, gépházak, transzformátor- és kapcsolóházak között meglepően sok klasszikus építészeti elemeket hordozó épületet találunk. Bizonyos, hogy az antikizáló formák kiválasztásának és alkalmazásának elsősorban gyakor­lati oka volt: a nagyméretű gépek elhelyezéséhez szük­séges belmagasság, a főhomlokzaton a technológia által megkövetelt elrendezésben megjelenő ablakok, nyílások, szellőzők oszloprenddel eltakarhatok voltak. A szellőzőkürtőket gyakran toronyszerűén képezték ki. A funkcionális kötöttségek építészetileg elfogadható megoldása mellett azonban valószínűleg a klasszicizáló stílus volt alkalmas nemcsak építészeti, hanem műszaki „ideológiák” megtestesítésére is. A technikai fejlődés bűvkörében élő társadalom az erőművekben nemcsak a lassanként nélkülözhetetlen energiagyártást, hanem az erő és a technika fejlődésének templomát is tisztelte.) Aki vonzalmat érez a technikai fejlődés iránt, annak feltétlenül ajánlható a kelenföldi erőmű meglátogatása. Az erőmű kazánházának lenyűgöző látványa megéri a látogatás megszervezésével járó fáradságot. Aütóbüszgarázs XI., Hamzsabégi út 55. A Hamzsabégi úti buszgarázst sokan ismerik, a Balaton felé vezető autóútról jól látható íves építménye. A busz­garázst eredetileg hatvan hagyományos busz kiszolgálá­sára építették, ma közel háromszáz csuklós busz indul el innen mindennapi útjára. A megnövekedett feladat 1985-ben válaszút elé állította a szakembereket. A busz­garázs további használata mellett döntöttek, és megkez­dődött az egész telepre vonatkozó rekonstrukció. Első­ként a csarnok szerkezetét újították fel. Az autóbuszga­rázs főcsarnokának fedését vasbeton ívekre támaszko­dó, elliptikus paraboloid alakú, néhány centiméter vas­tag vasbeton héjmezők képezik. 1941-ben, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor ez volt a világ legna­47

Next

/
Oldalképek
Tartalom