Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

A NYUGATI KAZÁNHÁZ HOMLOKZATA 1912-BŐL

tendő hajógyár gondolatát. Három év múlva elkészültek az első épületek. A festői megjelenésű dupla hajószerelő csarnok a velencei arzenál mintájára készült 1840- ben, az ottani vízügyi igazgató, Pietro Pallocapa vezetésével és tapasztalatai alapján. A Hajógyári-sziget idillikus megjelenését az új híd felépítése jelentősen megváltoztatta. Az impozáns sólyákat lebontották, hogy a hídfőnél elég hely legyen Ferenc József császár és kíséretének fogadására. Az 1860-as években a Hajógyár Európa egyik legnagyobb gyára, klasszicista stílusú épületeiben közel háromezer munkást foglalkoztatnak. A Hajógyár ez időben idegenforgalmi látványosság is, festői környezete különleges látogatókat is idecsalogat. Liszt Ferenc és Hector Berlioz is felkeresték múvésztársaságukkal a szigetet.

Az 1890-es évek komoly minőségi változást hoztak a gyár életében. Megkezdődött történetének harmadik, építkezésekben, műszaki fejlődésben leggazdagabb, dinamikus, az első világháborúig tartó korszaka. Ekkor épült - még 1895 körül - a keleti kazánház a Hanza- városok északi téglagótikáját idéző eklektikus stílusban. A nyerstégla homlokzatot félkörös záródású, téglakere- tezésű nyílások törik át. Az oromzat alatt nagy, kör alakú mázas kerámiadísz, a gyár emblémája. A gépszerelő csarnok 1902-ben épült, belül rácsoszlopos galériával, kívül nyerstégla burkolatú, középrizalitja íves lezárású,

17