Bodor Ferenc: Pesti presszók - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

Mimóza Az áttetsző ruhás nő a finoman sejlő vállpántokkal eltű­nik a hátsó helyiségben, nyomában ötletszikrák pattog­nak, a lebukó napsugaraktól foltos asztalon simán csú­szik a szivacs. Megindulnak esti körforgásukra a színes villanykörték, a zongorista feje nosztalgiaglóriában le­beg a hangszer felett. A szocreál belső tér megtelik összedegedő párokkal. A csillámlamés pincérhölgy sző­ke haja körül CJFO-aura, gyorsan suhan be a sörökkel, töltött hasék csábító illata kanyarog a tört mozaikpadló fölött. Kint Zugló szocialista hangulatai kékre színezve a neon felirattól. — Husikám, még egy kört — így egy hang a mindenség homályából. Az egyre jobban szür­külő cigarettafüstben tartóssá érnek a párkapcsolatok. XIV., ÖRS VEZÉR TERE 2. Mimóza a Szocreálból 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom