Bodor Ferenc: Pesti presszók - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

Művész Az antivilág régen szétrohasztott, elpusztított fényei csil­lannak meg az Andrássy úti Művész termeiben is. A fali­karok és a kristálycsillár polgári fényt szórnak a sütemé­nyeket szabdaló külföldi turistákra és a kiöregedett szín­házi ügynökökre. A női mellszobor kezeit összefogja domborulatai fölött, és csodálkozva kérdezi, hogy hol van az alteste. A műemléki védettség megóvja a betéve­dő hölgyeket az öregedéstől, itt mindenki megőrizheti a Színházi Élet barnás frissességét. A márványasztalo­kon operaházi pletykák lenyomatai, a kicsit kopottas futószőnyeg baritonisták gojzervarrott, csináltatott félci­pőinek nyomát őrzi. A székek fonott háttámlájának min­tája angolszövetek mintázatával keveredik. A dobostor­ták cukorbevonatán turisztikai fényekben tükröződnek a katonás rendben sorakozó Tátra-csúcsok. VI., ANDRÁSSY ÚT 29. A Művész — mesterdalnokokkal 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom