Várnagy Zoltán: Közlekedés - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

Nyári hétvégeken többnyire a Düna-parton jár a nosztalgiavillamos

tőleg mind megteljen) jövedelmezővé tette a villamos- közlekedést.

Mindössze húsz kilométerrel nőtt a vágányok építési hossza a két világháború között, 195,9 kilométerre. A második világháború az elsőnél is nagyobb károkat okozott a villamosközlekedésnek. De viszonylag hamar, még Budapest német megszállás alóli teljes felszabadítása előtt pár nappal, 1945. február hetedikén megindult az első járat a Forgách utca és az újpesti víztorony között. Az első villamos-összeköttetés a Duna két partja között az újjáépítés után 1946. augusztus 20-án megnyitott Szabadság hídon át a 49-es, a 48-as és a 63-as viszonylat volt.

Legnagyobb hosszát 1967-ben érte el a budapesti villamoshálózat, az építési hossz 213,1, a vágányhossz 489,5, a viszonylathossz 1968-ban 421,3 kilométer volt. Ez az a villamos, amelyről Benjámin László ír A Vadaskerti úttól a Kálvin térig címmel:

Előbb az 56-oson, aztán a 63-ason viszem álmos rosszkeduemet keresztül a fél városon,

13