Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
cég (1663-1736) neve összefonódott Magyarország török uralom alóli felszabadításával. Róna József, a korszak kiváló szobrásza tulajdonképpen Zenta város felkérésére készítette az emlékművet. (Savoyai 1697-ben Zentánál aratta egyik legfényesebb győzelmét, amelynek következtében az oszmán birodalom hatalmas magyarországi megszállt területek feladására kényszerült.) A város vezetése azonban nem tudta kifizetni az emlékmű költségét, így a bronzba öntött lovas szobor Róna műtermében, majd egy ideig a Műcsarnok főbejárata elé állítva várta sorsának jobbra fordulását. Szerencsére Széli Kálmán miniszterelnök javaslatára az uralkodó, 1. Ferenc József a bemutatott fényképek alapján megvásárolta a művet, melyet rendelkezésére a királyi palota főhomlokzata előtt állítottak fel. A mű korhű öltözetben és fegyverzetben, tollas kalappal, mellvértben, oldalán karddal, combközépig érő lovaglócsizmában ábrázolja a herceget, aki bal kezével keményen fogja paripáját, kinyújtott jobbjában a fő- vezéri rangjára utaló pálcát tartja. A magabiztos, erőt sugárzó férfialak a csata feszült pillanatában éppen visszarántja lovát, amely a parancsnak engedelmes- kedve, mellső lábait előrefeszítve megtorpan. A kompozíció csupa lendület. Minden részlet, a lovas hátra- hajló felsőteste, a parókafürtök lebbenése, a ló sörényének és farkának mozgása, a herceg hosszú selyemövének hullámzása a dinamikát fokozza. A szobor részletei a XIX. század végi bécsi neobarokk stílusjegyeire emlékeztetnek. Nem véletlenül, hiszen Róna hat évig tanult a császárvárosban. A hadvezér hatalmas, egyenes kardjának ferde vonala - Donatello híres pá- duai lovas szobrához hasonlóan - oldalnézetben a ve- zéri pálcában folytatódik. (A pompás mént gróf And- rássy Tivadar egyik lipicai paripájáról mintázta a művész.) A rendkívül gazdagon díszített, barokk stílusú talapzat építészeti terveit Nay Rezső készítette. Kétoldalt az ifjú és az idős török fogoly mészkőből faragott, életnagyságú alakja a legyőzött egykori hódítót, a Török Birodalmat szimbolizálja. Elöl, szintén mészkőből kifaragva a barokk stílusú, koronás magyar címer lát7
