Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

immár fölöslegesnek ítélt talapzatot szintén 1951-ben bontották le.)

A történet azonban szerencsére nem zárult le véglegesen. A Görgey-szobor Helyreállítási Alapítvány 1993 tavaszán kelt felhívása szerint közadakozásból újra el akarják készíttetni a hadvezér szobrát. A fennmaradt minták alapján Marton László alkotja meg Vastagh elpusztult szobrának formájában és méretében egyaránt pontos mását. Az emlékművet a tervek szerint 1998- ban, a szabadságharc százötvenedik évfordulóján avatják fel a budai Várban, nem az eredeti helyén, hanem a Fehérvári rondellán.

Szinte a csodával határos módon mindössze kisebb sérülésekkel élte túl az 1945-ös harcokat ifj. Vastagh György harmadik várbeli műve, HadikAndrás (1710- 1790) lovas szobra, amelyet 1937. április 29-én avattak fel az Úri utca és a Szentháromság utca találkozásánál. Kevesen tudják, hogy az alkotás egyben első világháborús emlék: az egykori császári és királyi 3-as huszárok emlékműve. Az 1702-ben alapított, aradi székhelyű ezred egykori tisztjei - a volt 2-es huszárokhoz hasonlóan - gyűjtést kezdeményeztek, és a szobrot közadakozásból felállították. A haraszti mészkőből faragott talapzatba beépített üvegtok az ezred 1702 és 1918 között hősi halált halt valamennyi huszárjának nevét tartalmazó okiratot rejti. A posztamens mindkét oldalán terjedelmes felirat ismerteti a szobor kettős emlékműjellegét. A jobb oldalra felvésett szöveg Hadik tábornagy pályafutását idézi:

Hadik András 1710-1790. Közhuszárból emelkedett vitézsége és tehet- / sége révén tábornagyságra. Harcolt a török ellen, majd az osztrák / örökösödési háborúban és a hétéves háborúban Európa szinte minden / csataterét bejárta. Előbb beosztott tiszt, ezredparancsnok, végül had- / seregfőparancsnok. Hadi érdemeiért grófi címet kapott. Később főispán, / Erdély kormányzója, a Haditanács elnöke. O javasolta Magyarországon / először a jobbágyok felszabadítását.

36