Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

Andrássy Gyula lovas szobra

1906. december 2-án hullott le a lepel Andrássy Gyula (1823-1890) emlékművéről.

Andrássy az 1867-es kiegyezés eredményeként megalakult független felelős magyar kormány miniszterelnöke, később az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere volt. Lovas szobrának felállításáról az Országgyűlés rendelkezett az 1890. évi III. törvénycikkben. A pályázatot egyhangú döntéssel Zala György nyerte meg. A művész díszmagyarban, nyugodtan léptető lován ülve örökítette meg gróf Andrássy Gyulát, aki a dualista kor egyik kiemelkedő képességű magyar politikusa volt, ráadásul a Monarchia egyik legelegánsabb arisztokratája. Mindehhez az a politikai kuriózum járult, hogy bár 1849-ben mint a szabadságharc konstantinápolyi követét „in effigie” felakasztották (azaz távollétében halálra ítélték, s nevét kiszögezték a bitófára), alig tizennyolc év múlva már magyar miniszter22